Már eltelt két hónap mióta hazajöttem, nem volt egyszerű döntés, de változtatnom kellett, mert ami régen különlegesnek és idegennek hatott, kezdett megszokássá, konfortzónámmá válni.

Szerintem minden hasonló cipőben járó ember idővel úgy érzi, hogy kezd elhatárólódni attól ami régen a mindennapjaihoz hozzátartozott. A család, barátok, ünnepek, lassan elvesztik a varázsukat és mikor egy családtag felhív, hogy megossza örömét veled az épp aktuális családi vagy egyéb eseményről, inkább megpróbálsz nem foglalkozni vele, mert tudod h te már megint kimaradsz. Ezért is döntöttem úgy, hogy inkább változtatok, mert az anyagi biztonság nem egyenlő azzal, hogy boldog vagy. Persze fontos, hogy jól éljünk, de nem arra fogsz emlékezni, hogy milyen jó volt együtt lenni, hanem, hogy mennyit dolgoztál és "szenvedtél" azért, hogy életed ne, de annál több pénzed legyen.

Szóval eltelt 2 hónap... Nehéz lenne azt mondani, hogy már tudok párhuzamot húzni, a korábbi és a mostani életem között. Régebben talán több szabadidőm volt, ami nem ritkán kevésbé minőségi időtöltéssel telt. Most úgy érzem lassan kezdenek össze állni a dolgok, sokkal produktívabb, tartalmasabb életem lett mióta hazajöttem, a családom és a barátaim sokkal inkább az előtérbe helyeződtek, mindemelett a munkám sem arról szól már mint régebben. Persze még csak ismerkedek ezzel az egésszel, nem merném kijelenteni, hogy soha többé nem megyek máshová, talán az nem is én lennék, de most kezd jó lenni és már itt is volt ideje.